Okok, előfordulás, kockázatok
A szív a szervezet motorjaként pumpálja a vért a tüdőbe, illetve a szervekhez, szövetekhez. E működés szabályosságát biztosítja a szív elektromos rendszere, amely irányítja az összehúzódások-elernyedések ritmusát.
• Az elektromos impulzus útja: kezdete az ún. sinus csomó, vagy SA-csomó, szino-atriális csomó. Ez a szív természetes pacemakere.
• A sinus csomót követően az ingerület számos ingerületvezető útvonalon halad tovább.
• A szívverés ritmusát, frekvenciáját számos idegingerület képes befolyásolni.
Szívritmuszavar alakul ki, ha ez az elektromos rendszer valamilyen ok miatt károsodik:
• Abnormális, extra jelek képződnek
• Az elektromos jelek lelassulnak, gátlás alá kerülnek
• Az elektromos jelek más útvonalon továbbítódnak
A szívritmuszavarok néhány gyakoribb oka:
• Kálium, vagy egyéb nyomelem szintje megváltozik
• Szívroham, vagy korábbi szívroham miatti szívizomkárosodás
• Veleszületett szívbetegség
• Szívelégtelenség, megnagyobbodott szív
• Pajzsmirigy-túlműködés
Gyógyszerek, egyéb vegyületek szerepe:
• Alkohol, koffein, stimulánsok, pl. amfetamin
• Béta-blokkoló gyógyszerek
• Dohányzás
• Az idegrendszer aktivitását befolyásoló szerek
• Depresszió, pszichózisok kezelésére alkalmazott gyógyszerek
(Egyes anti-aritmiás hatású szerek bizonyos esetekben más típusú aritmiát okozhatnak.)
Melyek a leggyakoribb aritmia-típusok?
• Pitvarfibrilláció, pitvarlebegés
• Pitvar-kamrai csomó "reentry" tachikardia (AVNRT)
• Szívblokk, pitvar-kamrai blokk
• Multifoklis (többgócú) pitvari tachikardia
• Rohamokban jelentkező, a kamrán túlterjedő (paroxysmalsi supreventricularis) tachikardia
• Sick sinus szindróma
• Kamrafibrilláció (ventricularis tachikardia)
• Wolff-Parkinson-White szindróma
Hírek
Okok, előfordulás, kockázatok
A szív a szervezet motorjaként pumpálja a vért a tüdőbe, illetve a szervekhez, szövetekhez. E működés szabályosságát biztosítja a szív elektromos rendszere, amely irányítja az összehúzódások-elernyedések ritmusát.
• Az elektromos impulzus útja: kezdete az ún. sinus csomó, vagy SA-csomó, szino-atriális csomó. Ez a szív természetes pacemakere.
• A sinus csomót követően az ingerület számos ingerületvezető útvonalon halad tovább.
• A szívverés ritmusát, frekvenciáját számos idegingerület képes befolyásolni.
Szívritmuszavar alakul ki, ha ez az elektromos rendszer valamilyen ok miatt károsodik:
• Abnormális, extra jelek képződnek
• Az elektromos jelek lelassulnak, gátlás alá kerülnek
• Az elektromos jelek más útvonalon továbbítódnak
A szívritmuszavarok néhány gyakoribb oka:
• Kálium, vagy egyéb nyomelem szintje megváltozik
• Szívroham, vagy korábbi szívroham miatti szívizomkárosodás
• Veleszületett szívbetegség
• Szívelégtelenség, megnagyobbodott szív
• Pajzsmirigy-túlműködés
Gyógyszerek, egyéb vegyületek szerepe:
• Alkohol, koffein, stimulánsok, pl. amfetamin
• Béta-blokkoló gyógyszerek
• Dohányzás
• Az idegrendszer aktivitását befolyásoló szerek
• Depresszió, pszichózisok kezelésére alkalmazott gyógyszerek
(Egyes anti-aritmiás hatású szerek bizonyos esetekben más típusú aritmiát okozhatnak.)
Melyek a leggyakoribb aritmia-típusok?
• Pitvarfibrilláció, pitvarlebegés
• Pitvar-kamrai csomó "reentry" tachikardia (AVNRT)
• Szívblokk, pitvar-kamrai blokk
• Multifoklis (többgócú) pitvari tachikardia
• Rohamokban jelentkező, a kamrán túlterjedő (paroxysmalsi supreventricularis) tachikardia
• Sick sinus szindróma
• Kamrafibrilláció (ventricularis tachikardia)
• Wolff-Parkinson-White szindróma
Melyek a ritmuszavar jellemző tünetei?
• A szív ritmusa túl lassú (bradikardia)
• A szív ritmusa túl gyors (tachikardia)
• Szabálytalan, egyenetlen ritmus, kimaradó ütések
A ritmuszavar lehet átmeneti és tartós. Nem minden beteg produkál tüneteket, vagy csak akkor észleli azokat, ha a szokásosnál fokozottabban aktív.
A tünetek az egészen enyhétől az életet veszélyeztető súlyosságúig terjedhetnek.
Tünetek ritmuszavar idején:
• Mellkasi fájdalom
• Elsápadás
• Szédülés, "üres fej" érzése
• Légzészavar
• Izzadás
Diagnosztika
Az orvos először hallgatózik a szív felett, és pulzust vizsgál, megméri a vérnyomást is. Eszközös-műszeres vizsgálatok: 24 órás Holter-monitor, hosszabb időn át viselhető esemény-monitor, EKG, echo-kardiográfia, angiográfia. Vannak ún. elektrofiziológiás vizsgálatok, amelyekkel a szív elektromos rendszere közelebbről tanulmányozható.
Kezelés
Az aritmia súlyos esetben kórházi – alkalmasint intenzív ellátást igényelhet. Ilyen beavatkozások:
• Elektromos sokkterápia (defibrilláció, kardioverzió)
• Pacemaker-beültetés rövid időtartamra
• Gyógyszerek: injekciós úton, szájon át
Bizonyos esetekben az angina, vagy a szívelégtelenség helyes kezelés eleve csökkenti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát.
Gyógyszerelés
E gyógyszereket kizárólag orvos (adott esetben kardiológus) rendelheti. A ritmuszavar kezelésére adott szerek alkalmazása indokolt, ha a cél:
• Az aritmia, aritmiás epizód (ismétlődésének) megelőzése
• A túl gyors – vagy túl lassú szívműködés normalizálása
A gyógyszereknek természetesen mellékhatásaik is vannak. Ritmuszavar ellen kapott gyógyszert önkényesen abbahagyni nem szabad, mindig konzultálni kell a kezelőorvossal.
Egyéb, eszközös-műszeres eljárások
• Kardiális abláció: a szív egyes területeinek kiiktatása, amelyek a szívritmuszavart okozhatják
• Beültethető defibrillátor: súlyos állapotú, hirtelen szívhalál veszélyének kitett egyéneken alkalmazható
• Pacemaker beültetése.
Prognózis
A ritmuszavar kimenetele függ annak típusától (ahogy említettük az enyhébbtől egészen az életet veszélyeztető típusokig), és a meglévő társbetegségektől, pl. koszorúér-betegség, szívelégtelenség, szívbillentyű-betegség.
Mikor kell orvossal konzultálni?
• Ha bármilyen szívritmuszavar jelét észleljük
• Ha fennálló ritmuszavar mellett romlanak a tünetek, illetve a kezelésre sem javulnak
Megelőzés
A koszorúér-betegség kockázatainak csökkentése egyben a ritmuszavar kialakulásának esélyeit is csökkenti, mérsékli.