Szivritmuszavar
Aritmia

MENÜ

Okok, előfordulás, kockázatok 

A szív a szervezet motorjaként pumpálja a vért a tüdőbe, illetve a szervekhez, szövetekhez. E működés szabályosságát biztosítja a szív elektromos rendszere, amely irányítja az összehúzódások-elernyedések ritmusát. 

• Az elektromos impulzus útja: kezdete az ún. sinus csomó, vagy SA-csomó, szino-atriális csomó. Ez a szív természetes pacemakere. 
• A sinus csomót követően az ingerület számos ingerületvezető útvonalon halad tovább. 
• A szívverés ritmusát, frekvenciáját számos idegingerület képes befolyásolni. 

Szívritmuszavar alakul ki, ha ez az elektromos rendszer valamilyen ok miatt károsodik: 
• Abnormális, extra jelek képződnek 
• Az elektromos jelek lelassulnak, gátlás alá kerülnek 
• Az elektromos jelek más útvonalon továbbítódnak 

A szívritmuszavarok néhány gyakoribb oka:

• Kálium, vagy egyéb nyomelem szintje megváltozik 
• Szívroham, vagy korábbi szívroham miatti szívizomkárosodás 
• Veleszületett szívbetegség 
• Szívelégtelenség, megnagyobbodott szív 
• Pajzsmirigy-túlműködés 

Gyógyszerek, egyéb vegyületek szerepe:
• Alkohol, koffein, stimulánsok, pl. amfetamin 
• Béta-blokkoló gyógyszerek
• Dohányzás 
• Az idegrendszer aktivitását befolyásoló szerek 
• Depresszió, pszichózisok kezelésére alkalmazott gyógyszerek 
(Egyes anti-aritmiás hatású szerek bizonyos esetekben más típusú aritmiát okozhatnak.) 

Melyek a leggyakoribb aritmia-típusok?

• Pitvarfibrilláció, pitvarlebegés
• Pitvar-kamrai csomó "reentry" tachikardia (AVNRT)
• Szívblokk, pitvar-kamrai blokk 
• Multifoklis (többgócú) pitvari tachikardia 
• Rohamokban jelentkező, a kamrán túlterjedő (paroxysmalsi supreventricularis) tachikardia 
• Sick sinus szindróma
• Kamrafibrilláció (ventricularis tachikardia) 
• Wolff-Parkinson-White szindróma

 

Menü

Hírek

  • Betegseg jellemzoi
    2015-05-11 22:22:52

    Okok, előfordulás, kockázatok 

    A szív a szervezet motorjaként pumpálja a vért a tüdőbe, illetve a szervekhez, szövetekhez. E működés szabályosságát biztosítja a szív elektromos rendszere, amely irányítja az összehúzódások-elernyedések ritmusát. 

    • Az elektromos impulzus útja: kezdete az ún. sinus csomó, vagy SA-csomó, szino-atriális csomó. Ez a szív természetes pacemakere. 
    • A sinus csomót követően az ingerület számos ingerületvezető útvonalon halad tovább. 
    • A szívverés ritmusát, frekvenciáját számos idegingerület képes befolyásolni. 

    Szívritmuszavar alakul ki, ha ez az elektromos rendszer valamilyen ok miatt károsodik: 
    • Abnormális, extra jelek képződnek 
    • Az elektromos jelek lelassulnak, gátlás alá kerülnek 
    • Az elektromos jelek más útvonalon továbbítódnak 

    A szívritmuszavarok néhány gyakoribb oka:

    • Kálium, vagy egyéb nyomelem szintje megváltozik 
    • Szívroham, vagy korábbi szívroham miatti szívizomkárosodás 
    • Veleszületett szívbetegség 
    • Szívelégtelenség, megnagyobbodott szív 
    • Pajzsmirigy-túlműködés 

    Gyógyszerek, egyéb vegyületek szerepe:
    • Alkohol, koffein, stimulánsok, pl. amfetamin 
    • Béta-blokkoló gyógyszerek
    • Dohányzás 
    • Az idegrendszer aktivitását befolyásoló szerek 
    • Depresszió, pszichózisok kezelésére alkalmazott gyógyszerek 
    (Egyes anti-aritmiás hatású szerek bizonyos esetekben más típusú aritmiát okozhatnak.) 

    Melyek a leggyakoribb aritmia-típusok?

    • Pitvarfibrilláció, pitvarlebegés
    • Pitvar-kamrai csomó "reentry" tachikardia (AVNRT)
    • Szívblokk, pitvar-kamrai blokk 
    • Multifoklis (többgócú) pitvari tachikardia 
    • Rohamokban jelentkező, a kamrán túlterjedő (paroxysmalsi supreventricularis) tachikardia 
    • Sick sinus szindróma
    • Kamrafibrilláció (ventricularis tachikardia) 
    • Wolff-Parkinson-White szindróma

    Melyek a ritmuszavar jellemző tünetei?

    • A szív ritmusa túl lassú (bradikardia)
    • A szív ritmusa túl gyors (tachikardia)
    • Szabálytalan, egyenetlen ritmus, kimaradó ütések 

    A ritmuszavar lehet átmeneti és tartós. Nem minden beteg produkál tüneteket, vagy csak akkor észleli azokat, ha a szokásosnál fokozottabban aktív. 
    A tünetek az egészen enyhétől az életet veszélyeztető súlyosságúig terjedhetnek. 

    Tünetek ritmuszavar idején:

    • Mellkasi fájdalom 
    • Elsápadás 
    • Szédülés, "üres fej" érzése 
    • Légzészavar 
    • Izzadás 

    Diagnosztika

    Az orvos először hallgatózik a szív felett, és pulzust vizsgál, megméri a vérnyomást is. Eszközös-műszeres vizsgálatok: 24 órás Holter-monitor, hosszabb időn át viselhető esemény-monitor, EKG, echo-kardiográfia, angiográfia. Vannak ún. elektrofiziológiás vizsgálatok, amelyekkel a szív elektromos rendszere közelebbről tanulmányozható. 

    Kezelés

    Az aritmia súlyos esetben kórházi – alkalmasint intenzív ellátást igényelhet. Ilyen beavatkozások: 
    • Elektromos sokkterápia (defibrilláció, kardioverzió) 
    • Pacemaker-beültetés rövid időtartamra 
    • Gyógyszerek: injekciós úton, szájon át 
    Bizonyos esetekben az angina, vagy a szívelégtelenség helyes kezelés eleve csökkenti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát. 

    Gyógyszerelés
    E gyógyszereket kizárólag orvos (adott esetben kardiológus) rendelheti. A ritmuszavar kezelésére adott szerek alkalmazása indokolt, ha a cél:
    • Az aritmia, aritmiás epizód (ismétlődésének) megelőzése 
    • A túl gyors – vagy túl lassú szívműködés normalizálása 
    A gyógyszereknek természetesen mellékhatásaik is vannak. Ritmuszavar ellen kapott gyógyszert önkényesen abbahagyni nem szabad, mindig konzultálni kell a kezelőorvossal. 

    Egyéb, eszközös-műszeres eljárások
    • Kardiális abláció: a szív egyes területeinek kiiktatása, amelyek a szívritmuszavart okozhatják 
    • Beültethető defibrillátor: súlyos állapotú, hirtelen szívhalál veszélyének kitett egyéneken alkalmazható 
    • Pacemaker beültetése. 

    Prognózis 

    A ritmuszavar kimenetele függ annak típusától (ahogy említettük az enyhébbtől egészen az életet veszélyeztető típusokig), és a meglévő társbetegségektől, pl. koszorúér-betegség, szívelégtelenség, szívbillentyű-betegség. 

    Mikor kell orvossal konzultálni?


    • Ha bármilyen szívritmuszavar jelét észleljük 
    • Ha fennálló ritmuszavar mellett romlanak a tünetek, illetve a kezelésre sem javulnak 

    Megelőzés 


    A koszorúér-betegség kockázatainak csökkentése egyben a ritmuszavar kialakulásának esélyeit is csökkenti, mérsékli.

Asztali nézet